2015. július 15., szerda

Mert kellett: amolyan lelkizős poszt

5. nap: a sirályok szirééneke kezd egyre elviselhetöbbé válni.
7.nap: a sirályhaverság. A sirályok kedvesek. Még akkor is, ha mennyeienorgazmusos puha marcipán töltelékes, kardamomtol pöttyös tésztáju, piritott mandulával es cukorsziruppal lecsurgatott bun-odat habzsolod a legnagyobb áhitattal, hogy egy nanométernyi morzsa se vesszen el és persze egy sirály kuncsorgo tekintete szakitja meg a randevudat. Felbecsülhetetlen.
8. nap: Melyik séf könyvében találok egy bejegyzést ama pompázatos sirálypörköltröl? Csak a hazai izek kedvéért.
Amugy szeretem a sirályokat. Jelenleg 687934 sirály vijjog epekedve itt a skandináv fjordoknál illetve most már 3 szagolja alulrol az ibolyát.
Es mindemmellett a hétköznapjaim, mikor nem épp a fényképezöm pittyegésével hozom rá a frászt a finn civilikre, dolgozom. Szakadatlanul is sztahanovista lettem. öszinten. Bevallom. 
- I just would like to finish these, I promise this will be the last one. I don`t mind if the office is going to be closed in 2 mins. Let me finish these magnets! - közlöm a "fönökkel". 
Eddig még sosem volt ekkora összhang a májam és a vesém müködese közben s mindez a napi kávé lehörpintésének köszönhetö, mert nos jo magyar ember modjara ami ingyen van, ha vacak is, de kell. De a kávé az jo. Sok sok tejjel és egy szem kakaskockacukorrall.
Az itteni napjaim inkább hasonlithatok egy átlagos diákmunkának, hiszen a napi teendöket végzem szorgalmasan, de a legalkalmasabb idö arra, hogy elmélyedjek a müködésében, létezésben. Miképp történnek a szervezések, a dekoráciok megtervezése és a többi. Szoval imádom ezt az aprocska helyet és a pinky uniformist, amit a napokban kaptam meg a kitüzömmel együtt és mondhatni már vérbeli kenkäveros lettem!
Pillekönnyü márványosan kávés meringuek és citromfüves kakaskekszek csomagolása közben jött is az égi áldás: Higyj abban, hogy egyszer majd a saját pultod mögül instruktálod az alkalmazottjaidat, mert a markáns kardamom és bársonyos fürészpor vegyül a hely atmoszférájával.
Igen, van egy álmom. Illetve régota örizgetem, néha néha lefujva rola a port es eljátszadozom annak gondolatával. Mi lenne, ha...a lakásom alatt bujna meg a boltocskam teletömve a helyben sütött nyalánkságokkal és a látványmühelyben alkotott ékszereimmel. Már a tányérját is felvázoltam képzeletben az ablakban csomagolós merengés közben: pöttyös szegélyü közepén egy falatnyi korall szivvel. A cukormázas fánkok esetét majd még kiötlöm.
Egyszóval szabadság a desszertek terén es felhötlen kreativitás az ékszernél.
Teszek érte, hogy igy legyen. Az összes porcikámat bevetem. Bármit.

Elég vicces, hogy épp a kutya, Luka bársonypuhaságu feje az ölemben pihen es néz rám a mogyorobarna szemeivel visszalök a valosagba. Talán hisz bennem. Vagy talán a félig elcsocsált chorizo-s mozarellas barnaszendvicsemre pályázik.

Es ahogy visszalendültem a blogolásba, a következökben néhány foto, most a hetköznapjaimrol:
Kakascukor, kakaskeksz, kapirgálo kakasok, kakasinvázio
Rakd félre a Topjoy üvegcséked, 
vágj ki egy printelt, meteorbecsapodást is tulélö papirlapocskát
fürészelj aluminiumrudat és végül szurd bele a földbe, eképp
az eredmény: imádnivalo virágjelzök
Mindig legyen nálad fehérpapir, 
jegyzetre, fotora, papircsáko hajtogatásra




Ha balra forditod a fejed a kávézo teraszán...
és, ha épp nem az egyik gyürött prosprektust 
tartod a fejed fölé a hirtelen jött esö miatt


szeretem a felhöket.JPG
Vagy a finneknek vagy csak itten szokás ez, 
de ezt az ötletet elcsenem tölük, pszt!
Péntek délelötti programom, a kisujj körmöm is beleszakadt...
végülis egész jo lett..a foto mi más..leszámitva a fényeket
Citromfütöl illatozo kekszek..kakasos persze
Mokkásan márványos meringuek




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése